Kettő korosabb Blair Athol palackozás - mindkettő sherryhordó, méghozzá sherry butt méretű. A tegnap tárgyalt 23 évesnél azt szűrtem le, hogy nem volt édes, hanem inkább keményebb, égett gyufás, gumis, mandulás jegyeket hozott. A ma tárgyalt tétel egy évvel idősebb, a HL17193-as hordó tartalmából, összesen 294 palackos limitációban. 1995-ös lepárlás, 2019-es palackozás, tehát amikor írom ezt a posztot, viszonylag frissnek számít.

Nagyon érdekes úgy ...

Tovább folytatva a Blair Athol körüljárását, kettő idősebb palackozást fogunk megvizsgálni. A Blair Athol alapkiadása a Flora & Fauna sorozatban az egyik kedvenc ízvilágom és a Wemyssnél kiadott, Apple & Nut Flapjack névre hallgató 27 éves tétel is nagyon bejött. Tényleg ez az almás, lédús ízvilág volt mindkettő; nagyon barátságos, komplex, ízletes. Ám míg a Flora & Fauna alapkiadás egy viszonylag konzisztens, régóta létező palackozás, addig a Wemyss ...

Kanyarodjunk vissza egy kicsit a Blair Atholhoz, amit a kedvenc whiskyjeim közé emeltem és ennek egyik nem titkolt oka az ez a Wemyss palackozás volt. A Flora & Fauna sorozatban létező alapkiadáshoz képest sokkal zamatosabb Blair Athol ez, a Wemyss elnevezéséhez hűen tényleg az alma dominált benne.

Már jópár kiadást kóstoltam a Wemyss független palackozó cégtől, de ha jól látom, a DRAMS blogon ezzel a poszttal debütál a cég. A Wemyss (ejtsd: vimsz) család egy ...

Az egyik magyar whiskys csoportban nemrég heves vitákat generált a campbeltowni lepárló tőzeges kalandozásának újabb reinkarnációja, így elérkezettnek láttam az időt, hogy a régóta a polcon lapuló mintát feldolgozzam. Már amúgy is a harmadik részt várjuk a Kilkerran Heavily Peated , vagy ha úgy testzik, Peat in Progress kiadásából.

Ahogyan annak idején a lepárló indulásakor elindultak a különböző "Work in progress" palackozásokkal, mire elérkeztek a 12 ...

Többszörös apropója van annak, hogy a Talisker 8 éves, limitált kiadásáról születik poszt, vagyis hát többféle indokot lehet hozzá gyártani. Egyrészről a Taliskertől eddig még csak a 10 éves alapkiadást tárgyaltuk itt a blogon, így ezzel a kóstolással mintegy átugorjuk az összes többi alapsori kiadást. De csak egy darabig, mert idővel mindegyiket sorra vesszük. Aztán ott van a Diageo Special Releases sorozat. Álljunk meg egy szóra ennél.

A Diageo ...

A Glenmorangie közel áll a szívemhez, mert amióta a whiskyvel, azon belül is a skót single maltokkal ismerkedek, már az elejétől fogva megfogott benne valami. Ezen a blogon érintettük eddig a 10 éves alapvetést , a portóis finiselésű Quinta Rubant és a Dr. Bill Lumsden komoly játszóterének számító Private Edition sorozat 2017-es állomását, a Bacaltat .

Tudjuk és említettem, hogy a lepárlóban találhatóak Skócia legmagasabb (nyakú) lepárlóüstjei, amelyek ...

A Speyside ezen lepárlójának whiskyje úgy hirdeti magát, hogy egy klasszikus speyside-i malt. Valóban ő lenne a régió archetípusának megtestesítője, vagy ezzel inkább arra utal, hogy karaktere jól belesimul a vidék whiskyjeiről alkotott képbe, miszerint a Speyside mindenképp gyümölcsös, illatos kell, hogy legyen? Erre a kérdésre nem fog választ adni egyetlen kiadás megkóstolása, az viszont biztos, hogy a lepárló tulajdonosa, az InverHouse Distillers a klasszikus ...

Az Edradour neve biztosan az, ami az átlag whiskyfogyasztó számára nem feltétlenül cseng ismerősen. A kapacitását nemrég megduplázó lepárló még így is a kicsik között említhető, hát még ha arra gondolunk, hogy egy ideig Skócia legkisebb lepárlójaként tartották számon. Ettől függetlenül whiskyje nem drága kultmalt státuszú, viszont jó. Hasolít egy Glengoyne 12 vagy egy Glenfarclas 12-höz és azt mondom, simán megállja a helyét.

A kis főzde 1837-ben ...

A karácsonyi sürgés-forgásban és persze nagy zabálásban nagy kontrasztok vannak. Hol rosszul vagyunk, hol pedig kedélyesen élvezzük a rokonok társaságát és csipegetjük a finom falatokat, kortyoljuk a - remélhetőleg - minőségi italokat is. Nem most terveztem a Springbank harmadik maltjáról írni, de már régóta itt vár a poszt és a nagy zabálás ellensúlyozására talán jólesik egy könnyebb alapwhiskyről olvasgatni, ami nem illeszkedik a nemrég elkezdett ...

Ardmore kóstolásunk utolsó tételéhez érkeztünk. A Douglas Laing családi független palackozó a legtöbbeknek a Big Peat, Scallywag és társairól lehet ismert - ezek és még 3 másik a Remarkable Regional Malts darabjai, amelyek a skót whiskyrégiókat, azok jellemző karakterét, ízvilágát hivatottak bemutatni blended malt formájában. A portfólió másik része független palackozású single malt whiskykre épül, amelyeket több gyűjtőcsoport, al-brand alatt jelentetnek ...

Független palackozók cuccait kóstolni mindig izgalmas. Nem is tudom, hol kezdjem, de mivel egy olyan palackozótól kóstolunk, akiktől még soha, ezért kezdem az elején.

Bert Bruyneel több, mint 20 éve whiskyrajongó, azonban karrierét az ötödik generációs családi vállakozásukban kezdte. Egy 1994-ben kóstolt Jack Daniel's Single Barrel indította el azon az úton, ami aztán oda vezetett, hogy 1999-ben megalapította a  Wee Dram Whisky Society-t Belgiumban. A ...

A portóis finiselésű Ardmore után csak független palackozású változatokat fogunk kóstolni. Az első tétellel evezünk át az összehasonlító kóstolásra, amelyet a Bunnahabhain esetében tettem meg legutóbb (akkor az első körben főleg hivatalos palackozás túlsúllyal).

A Douglas Laing Provenance szériája főként fiatal maltokat mutat be, különböző hordókból, 46% alkoholfokon. Remek (és főként pénztárcakimélő) ismerkedés azoknak a whiskyknek a más ...