A Speyside ezen lepárlójának whiskyje úgy hirdeti magát, hogy egy klasszikus speyside-i malt. Valóban ő lenne a régió archetípusának megtestesítője, vagy ezzel inkább arra utal, hogy karaktere jól belesimul a vidék whiskyjeiről alkotott képbe, miszerint a Speyside mindenképp gyümölcsös, illatos kell, hogy legyen? Erre a kérdésre nem fog választ adni egyetlen kiadás megkóstolása, az viszont biztos, hogy a lepárló tulajdonosa, az InverHouse Distillers a klasszikus dolgokban hisz, a régi, a tradicionális utat gondolja járhatónak, ami a whisky készítését illeti. A lepárló üstháza a mai napig úgy néz ki, ahogy régen (értsd 1800--as évek vége, 1900-as évek eleje) leszámítva, hogy a lepárlóüstöket már gőzzel hevítik. De a worm tub hűtés megmaradt, aminek köszönhetően az új párlatokban némi szulfurosság figyelhető meg (lásd még Dalwhinnie, Knockdhu, de pl. a Mortlach is ilyen kondenzációs eljárást alkalmaz). A lepárlót 1897-ben alapították és viszonylag eseménytelen évszázada volt, néhány tulajdonosváltással és 4 év zárva tartással. Azért ez mennyire jó már, nekem bejön az ilyen fajta konzisztencia.
Most már szép, visszafogott, egységes csomagolással bír a lepárló alapsora, benne NAS, korjelölt, travel retail kiadásokkal és egy kizárólag ex-Buffalo Trace hordóban érlelt megjelenéssel.
A 10 éves Speyburn bourbon és sherryhordós érlelésekből áll össze, ami érezhető a karakterén. Ár-érték arányban akár még egy jó whisky is lehetne, de megmondom őszintén, nem okozott különleges élményt. Próbálok minden whiskyhez ugyanúgy hozzáállni, ez csak a személyes véleményem. A Speyburn esetében (amelynek érdekessége egyébként, hogy egy olyan helyre épült, ahol korábban kivégzéseket hajtottak végre) nekem sokkal jobban bejönnek az idősebbek.
A márka kevésébé ismert, single malt fogyasztóknál nem áll épp jó megítélés alatt. Valahol ez a whisky is olyan mostoha sorsú, mint a Loch Lomond, pedig aztán...de erről majd később, ugyanis a Speyburn az utóbbi kóstolások egyik legkellemesebb csalódását okozta, már ami az elhanyagolt maltokat illeti. Ez mondjuk nem a 10 éves volt, de majd később írok róla.
Speyburn 10 year old / 40% abv
Ország: Skócia
Régió: Speyside
Lepárló: Speyburn Distillery
Tulajdonos: International Beverage / InverHouse Distillers
Szín: világos arany
Illat: enyhén élesztős, virágillatba oltott édesség, csipkebogyó lekvár vagy szósz; homoktövis szörp, főtt gyümölcsök. Jó illatok!
Íz: alkoholos. Ízében szinte semmitmondó az illatok után, amik többet ígértek. Meggyes pite a rosszabbik fajtából, konyakosmeggy, élesztő.
Lecsengés: szinte olyan spektrumú ízek csengenek le, amiket alig érzek; alkoholos-fás-hordós. Vissza kell kóstolni egy tisztességes lecsengéshez.
Erre a whiskyre azt írtam fel magamnak, hogy érdemes idősebb kiadásban és/vagy független palackozótól is megkóstolni.
A Speyburn 10 éves a poszt megírásának pillanatában 10-11 ezer forint közötti áron elérhető.
A blogon közölt kóstolójegyzetek a saját érzékelésemet tükrözik és nem állnak kapcsolatban a hivatalos kóstolójegyzetekkel.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
