Független palackozók cuccait kóstolni mindig izgalmas. Nem is tudom, hol kezdjem, de mivel egy olyan palackozótól kóstolunk, akiktől még soha, ezért kezdem az elején. Bert Bruyneel több, mint 20 éve whiskyrajongó, azonban karrierét az ötödik generációs családi vállakozásukban kezdte. Egy 1994-ben…

A portóis finiselésű Ardmore után csak független palackozású változatokat fogunk kóstolni. Az első tétellel evezünk át az összehasonlító kóstolásra, amelyet a Bunnahabhain esetében tettem meg legutóbb (akkor az első körben főleg hivatalos palackozás túlsúllyal). A Douglas Laing Provenance szériája…

Portóis finiseléseket bemutató, arra kitekintő sorozatunk záróakkordja már átkötés egy újabb tematikus kóstolás felé. 4 Ardmore kiadást fogunk megkóstolni, amelyből 1 hivatalos, 3 független palackozás lesz. Ugyan nem azt kóstoltam elsőnek, amiről ez a poszt fog szólni, de mivel ez az egyetlen…

Portóis sorozatunk talán legkomolyabb tagjával lesz dolgunk a mai posztban. A hajdan virágzó és Skócia whisky fővárosának nevezett Campbeltown régió nem oly rég kapta vissza önálló régiós rangját. A hajdani számos lepárló örökségét ma már csak 3 viszi tovább, melyből kettő - a Springbank és a…

Az eddig vett portóis témák között olyanok szerepeltek, amelyek csak utóérlelésként kapták meg a portóis hordót. Egy szintel feljebb lépünk, ami ez esetben a teljes idejű portói hordós érlelést jelenti, amit a Kilchoman frissességet hordozó párlatán keresztül ismerünk meg. A Kilchoman Islay…

Közel sem ért véget a portóis utóérlelések tárgyalása, hiszen nemcsak ez az egyik kedvenc finiselésem, hanem az ezekből elérhető széles választék jó kóstolási lehetőségeket biztosít. Jó helyzet, amikor egy adott whisky többféle érlelésben-utóérlelésben elérhető, hiszen így akár egymás mellett is…

A speyside-i Tomintoul lepárlóból eddig 2 tétel szerepelt a blogon, a 10 éves itt, a 21 éves pedig itt. Akkor azt írtam, hogy a 10 éves egy könnyű, letisztult malt, a 21 éves pedig egy dupla 10 éves, elég jól állt neki a plusz 11 év, persze nem tudom, hogy az érlelés tökugyanaz-e, ami a hordót…

A portói hordós finiselések és érlelések kétségkívül a kedvenc irányzataim közé tartoznak a skót whiskyben. Itt a blogon is tárgyaltunk már ilyen finiselést, méghozzá a Glenmorangie Quinta Ruban 12 éves kiadását. Nem találtam semmit azzal kapcsolatban, hogy a Glencadam esetében a portói melyik…

Noha a lepárló közel 200 éves, csak a 21. században tudott felemelkedni, mint ismert single malt és most sem sorolnám a legismertebbek közé. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a tulajdonos Angus Dundee Distillers másik lepárlója, a Tomintoul neve mennyivel ismerősebben cseng. A Highland keleti…

Talán korábban már írtam a Diageo Classic Malts sorozatról, vagy legalább említettem, igen, azt hiszem ebben a bejegyzésben. Ez a mai tétel nem Flora & Fauna, ellenben a lowlandi karaktert hivatott megtestesíteni. A Lowland, ami valaha virágzóbb whiskyiparral rendelkezdett, ma újra feltörekvőben…

A hosszúra nyúlt nyári szünet után azonnal a közepébe vágunk és az egyik legkedveltebb tőzegelt malttal térünk vissza. Islay kultwhiskyje, az öreg hölgy, aki inkább jelmezekbe bújt szellem, az Ardbeg. Lehet ilyet írni, hogy kult? Szerintem a sziget összes whiskyje kiérdemelhetné a címet ilyen-olyan…

Vannak whiskyk, amiktől már a kóstolás előtt sokat várok. De látatlanban nem szabad sokat várni semmitől. A Cragganmore 12 éves alapkiadása is ilyen volt. Lehet, hogy csak én voltam rossz passzban, lehet, hogy nem volt megfelelő a kóstolás, nem tudom. A Cragganmore a DIAGEO Classic Malts…