Elkezdünk belemerülni a tőzegelt whiskyk világába is, hiszen nagyon sok tétel van, amivel meg kell ismerkednünk. A single malt whiskyk végtelen kínálatában szerintem az egyik legérdekesebb színfolt a tőzegelés és annak változatai, megjelenései a különböző lepárlók termékeiben. Érdekes megfigyelni, mennyire más lehet egy Islay tőzegelt whisky és egy highlandi tőzegelés. Figyeljünk az illatok, az aromák változására. Jegyezzük, hogy az adott tőzegelt whisky milyen hordóban érlelődött. Csak bourbonos, vagy látott sherryhordót is? Kapott utóérlelést másfajta hordóban? Minden olyan dologra figyeljünk, amire egy nem tőzegelt esetében is - itt a csavart a különböző jellemző jegyek és a tőzegfüst találkozása is adhatja.

Ezen a blogon eddig mindössze egy füstös tételt, a Caol Ila 12 éves kiadását érintettük, illetve megjegyeztük, hogy a Springbank párlatában is megtalálható a füst.

A következőkben egyre inkább belevesszük a kóstolásba a tőzegelt alapkiadásokat is, illetve minden egyes tételnél felhívom a figyelmet a tőzegfüst jelenlétére, amit így külön is meg tudunk figyelni.

A minőségi whiskyfogyasztás során hamar megtanuljuk, hogy a füstös whisky úgy készül, hogy a korábban csírázásnak indult árpát az úgynevezett malting floor-on kiterítve, tőzegfüstnek kitéve szárítják. A whisky füstössége attól is függ(het), hogy az alapanyagául szolgáló árpamaláta mennyi ideig van kitéve a tőzegfüstnek a szárítás ideje alatt. Ez az egész kevés időtől kezdve akár a teljes idejű tőzegfüstös szárításig terjedhet. Némelyik lepárló esetében akár pontosan tudni lehet, hogy a tőzegelt variánshoz használt árpamaláta mennyi ideig kapott füstös szárítást.

A tőzegelt aromákért felelős vegyületek a fenolok.
A fenol alapmegjelenése egy benzolgyűrűhöz kapcsolódó hidroxilcsoport. Ezen kívül más fenolok is léteznek, amiknél más csoportok is kapcsolódnak a gyűrűhöz, például metilcsoport.

Az ízért felelős fenolok a malátázás során a tőzegfüsttel szárítás alatt keletkeznek. A tőzeg nagyjából 200 és 850 celsius fok között ég el. A maláta 15-30% nedvességtartalom között nyeli el a legtöbb füstöt. Az, hogy milyen fenolok keletkeznek és milyen mennyiségben, a tőzeg égési hőmérsékletével kontrollálható. Például, ha a tűz hőmérsékletét 400 celsius fokról 750 celsius fokra növelik, a füst jóval több fenolt és krezolt tartalmaz majd, míg a képződő gvajakol mennyisége jelentősen csökken. Ennek eredménye nagyobb mennyiségű fenolos, medicinális aroma az árpamalátában.

A tőzeg kémiai összetétele földrajzi elhelyezkedésének megfelelően is változó, akárcsak a keletkezés alapjául szolgáló növény lebomlásának adott mértéke. Ez is befolyásolja a majdani füstös whisky aromáit. Nem mindegy az sem, milyen mélységből származik az elégetett tőzeg: a felső rétegek gazdagabbak szervesanyagban, gyökerekben.

Kóstolásaink során rengeteg tőzegelt tétellet fogunk találkozni - feltéve, ha szeretjük őket. A füstös whiskyk esetében figyelhető meg a legjobban, hogy az első találkozás nagyban befolyásolja ezzel a variánssal való további viszonyunkat. Én mégis azt mondom, hogy érdemes legyűrni a kezdeti ellenállást és célzottan, tudatosan belemerülni a tőzegelt whiskyk mégoly sokszínű világába.

Képek és anyag forrása: Douglas Laing