Amikor elkezdtem komolyabban érdeklődni a whisky iránt és belemélyedni a különböző irányokba, megjelenésekbe, már akkor feltűnt, hogy a 2010-es évek egy lepárlónyitási hullámot hoztak és a skót single malt whisky népszerűbb, mint valaha. Nemcsak a nagy szeszipari konglomerátumok építettek új főzdéket, hanem kisvállalkozások, vagy éppen régóta a whisky világában tevékenykedő családok és a hozzájuk köthető cégek is. Sokadmagammal vártam (és várom továbbra is) ezeknek a főzdéknek az első, saját single malt palackozásait. Néhány közülük úgy döntött, hogy vár és majd csak idősebb párlatot dob piacra, megint mások pedig úgy, hogy fiatal, már whiskynek hívható néhány éves érleléseit is megjelenteti. Nyilván ezek mögött a döntések mögött szakmai és üzleti indokok állnak, de nekem, mint lelkes whiskyfogyasztónak és megfigyelőnek az ital, a hordóból kikerülő whisky a fontos egyelőre.
Volt szerencsém megkóstolni ezek közül az új whiskyk közül néhányat, amiben az a jó, hogy a különböző tapasztalati szinten lévő whiskykedvelő ismerőseimmel szimultán tudom ezt megtenni illetve szakmabeliek véleményét is tudom közben olvasni, ami sokat segít ezeknek a párlatoknak a megítélésében. Fontos hangsúlyozni, hogy ezen a blogon nem tanácsokat osztok, vagy vásárlási ötleteket adok, pusztán leírom a saját kóstolási tapasztalataimat, egybefűzve néhány ténnyel, amit az adott italról, lepárlóról tudok.
Azért e hosszú felvezetés, hiszen az új lepárlók whiskyjei is elérnek a magyar piacra és bekerülnek az ide leírt jegyzeteim közé, így nem árt kicsit kontextusba helyezni a dolgokat. A fiatal lepárlók sorát az egyik olyan műhellyel nyitom, amely már a megnyitásától kezdve a látóterembe került illetve a mögötte álló családtól azóta is több független palackozást kóstoltam: ez a Kingsbarns Distillery, a tulajdonosa pedig nem más, mint a Wemyss család.
A Wemyssekről itt a blogon esett már szó, ebben a posztban. Olvassátok el, hogy mit írtam a családról és történetükről! Akkor említést tettem a Kingsbarnsról és azt ígértem, hogy később írok róla: nos, ez most érkezett el.
A Kingsbarns a Lowland whiskyrégiót erősíti - egy olyan vidéket, ahol Campbeltownhoz hasonlóan régen sokkal több lepárló működött. Az itt készülő párlat viszont nem éppen acélos minőségéről volt híres. Ha a mai viszonyokat is nézzük, egy rendkívül diverz stílusú vidékről van szó, ahol a lepárlók nagy része új - vagy még nem adott ki whiskyt, vagy az első megjelenéseknél tartunk - így kifejezett housestyle-ról még nem hiszem, hogy bármelyik új esetében beszélhetünk. A 21. század első másfél évtizede nem kevesebb, mint 12 új lepárlóval helyezi vissza végérvényesen ezt a vidéket a whiskytérképre. Ebből Fife megye kapásból hat főzdét mondhat magáénak. A Kingsbarns történetének érdekessége, hogy egy golf caddy, Douglas Clement (egy sajátos figura a golfpályán, aki nemcsak a golfozók táskáját cipeli, hanem ismeri a pályát, tanácsokat is ad) fejéből pattant ki, mert St. Andrews környékén nem volt lepárló. Az alapításhoz szükséges pénzt mecénásokon keresztül kezdte el megszerezni, míg végül 2013-ban eladta a projektet a Wemyss családnak, ő maga pedig itt maradt a cégnél.
A lepárló első single maltja stílszerűen 'Dream to Dram' névre hallgat. Készítéséhez a környéken - Fife megyében - termelt, Laureate árpát használnak, tehát helyi alapanyagból dolgoznak. Nagyrészt bourbonhordós az alapérlelés, a Heaven Hill Distilleryből érkeznek a hordók. Az érleléshez, a hordók választásához a néhai Dr. Jim Swan, "a whisky Einsteinje" is adott segítséget (mint oly sok más lepárlónak), így a Kingsbarns is használ az általa kikísérletezett STR (shaving. toasting, re-charring) technológiával kezelt boroshordókat (a Dream to Dram esetében ez 10%). Figyeljük meg, hogy a folyamatokon áthaladva végig jelen van egy nagymértékű transzparencia, ami ahogy más új maltoknál is, itt is az elejétől fogva megszokott lesz.
A Kingsbarns 2015-ben kezdte meg a termelést, a Dream to Dram először 2019 elején jelent meg.
Kingsbarns Dream to Dram / 46% abv.
Ország: Skócia
Régió: Lowland
Lepárló: Kingsbarns Distillery
Szín: ragyogó arany
Illat: Igazi friss, üde, fiatal whisky illat, ami már most több komplexitást mutat, mint néhány lowlandi társa, vagy korosabb maltok más régióból. Átható cukor, rumos vanília, mézes-vajas kenyér, a hosszú fermentálás gyümölcsössége: ananász, déligyümölcs-saláta, fűszerek.
Íz: Mézes-vajas keksz, majd gabonás-alkoholos és ismét édes íz: áfonya, csipkelekvár vagy fügelekvár, fehérbors. Ízben nyilván hozza a fiatal párlat jegyeit: harsány is, a fa közepesen érezhető, de még így is sokkal kellemesebb élmény, mint sok más alapmalt. Az STR nem teszi karcossá a whiskyt, inkább megfejeli egy lágyan kibontakozó sherrys aláfestéssel.
Lecsengése borsos-fás, hordós, de egész hosszú idő múlva is érezni.
Az egyik legígéretesebb single malt az újak közül.
A Kingsbarns Dream to Dram folyamatosan elérhető és a magyar piacon is kapható, 16990 forintos áron.
A blogon közölt kóstolójegyzetek a saját érzékelésemet tükrözik és nem állnak kapcsolatban a hivatalos kóstolójegyzetekkel.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
