Sokan sokféleképpen kértek már tőlem ilyen ajánlást és a tervem az volt, hogy a csatornámon készítem el, video formájában. Viszont a blogplatformot is birtokló híroldalon megjelent egy összefoglaló Pécsi Balázs (a nemrég polcokra került Stílusgourmand c. könyv szerzője) tollából az elmúlt időszakban piacra dobott luxuswhisky-kiadásokról, ami egy viszonylag korrekt módon átültetett beszámolóra sikerült, pedig itthon nem ez a jellemző. Nekünk, akik a whiskyben- whiskyvel élik az életüket, fontos a hiteles tájékoztatás, főleg a kicsi hazai piacon, amelyik éppencsak kilábalt a szocializmus italkultúrára gyakorolt káros hatásaiból (és ahol a legtöbb ember számára a minőség még mindig egyenlő valamiféle erőltetett sznobsággal).
Nem feltétlenül annak az írásnak az ellensúlyozására, inkább a témát az elérhetőség irányából megközelítve összeszedtem öt olyan skót single malt whiskyt, amit hívhatunk úgymond belépőszintnek (kérdés mibe lépünk be vele?). Belépőszint abból a szempontból, hogy elérhető árúak, nem extrém, hanem könnyen befogadható ízélményt kínálnak, viszont túlmutatnak a kommersz és olcsó blended whiskyken. Ne értsen félre az olvasó, nincs semmi probléma a kommersz blended whiskykkel, hiszen azokból adnak el a legtöbbet a világon. Ezért is vannak, kielégítik a tömegfogyasztást.
Ezekkel a whiskykkel, amiket ajánlok, kezdőként nem lősz mellé, de azért a szokásos szupermarket whiskyknél többet adnak, a hazai piacon is elérhetőek, és pénztárcabarátok is - már amennyire a whiskyk azok lehetnek. Ajánlhatnék csak olyan tételeket, amiket midenki ismer, de nem így lesz.
Bár single malt whiskykből is vannak kevésbé értékelhető palackozások, én és még sokan mások mégis egy következő szintnek tekintjük őket a (minőségi) whiskyfogyasztás útján.
Valószínűleg minden whiskykedvelő, bartender, szakíró, előállító más-más whiskyket ajánlana egy ilyen összeállításban. Könnyen lehet, hogyha holnap megkérdeznének, én is öt másik italt mondanék. De most, ebben a pillanatban, ennek a posztnak a születésekor ezt az öt palackozást ajánlom azoknak, akik elkezdenének megkóstolni különböző skót single malt whiskyket. Ebben a válogatásban nem támogatott semelyik hazai forgalmazó, hanem az eddigi tapasztalataimra támaszkodva készült.
1. Arran Barrel Reserve
Skócia egyik fiatalnak mondható lepárlója a Lochranza Distillery, ami viszont nagyon sokáig a brand nevét, azaz az Arrant viselte. Arran egy sziget Skócia nyugati partjainál és technikailag a Highland régióhoz tartozik. Ma a szigeten két lepárló működik, amely mindkettő egy tulajdonban van. Az egyik az 1995-ben alapított Arran - ma már Lochranza - amely jövőre lesz 30 éves.
Az itthon elérhető kínálatból egy jó ár-érték arányú tételük a Barrel Reserve. Ez egy korjelölés nélküli single maltja a főzdének, amely könnyed, mégis ízletes és jól kihangsúlyozza azokat a gyümölcsösebb jegyeket, ami a lepárlóra jellemző. 43%-on palackozták, így könnyen befogadható, de ez ne tévesszen meg, ugyanis ezzel az alkoholfokkal is kiváló ízélményt ad. 100%-ban bourbonhordókban érlelődött és egy igazi mindennapi whisky, akár magában, akár longdrinkben fogyasztod, ugyanis whiskys koktélokhoz is kiváló. Ropogós, citrusos, friss.
A whisky elérhető bizonyos hiperek polcain is, de érdemes inkább valamelyik elismert hazai szakkereskedést választani.
(Kiskereskedelmi ára kb. 12 ezer Ft)
2. The Glenlivet 12 éves
Egy széleskörűen elérhető whiskyvel folytatjuk, ami ugyan elég sok szupermarketben kapható, de úgy gondolom, hogy mindenképp ismerni kell mindenkinek, aki whiskyt kezd fogyasztani. Nem azt mondom, hogy ez lesz a legjobb, viszont ez érkezik a legrégebbi főzdéből azok közül, amit ajánlok, tehát körüllengi a tradíció.
A The Glenlivet volt az első lepárló, amely az 1823-as Excise Act után megszerezte a legális licenszet. A főzde idén ünnepli 200-adik évfordulóját. Ma a Pernod Ricard italipari konszern skót whisky üzletágához tartozik (Chivas Brothers). Az alapsorának legismertebb tagja a 12 évig érlelt változat, amely vegyesen amerikai és európai tölgy hordókban érlelődött. Könnyed, gyümölcsös, klasszikus, az egyik legnagyobb mennyiségben értékesített skót single malt brand a világon. Whiskyfogyasztóként illik ismerni. A The Glenlivet 12 éves a szupermarketekben is elérhető, de ha jobb áron akarsz hozzájutni, akkor szakboltban szerezd be.
(Kiskereskedelmi ára kb. 18-19 ezer Ft)
3. Tomatin 12 éves
Harmadiknak is egy 12 évig érlelt palackozás, az átlagfogyasztóknak talán kevésbé ismert Tomatintól. A lepárló a Highlanden található és magukat a Highland lágyabb oldalának titulálják (Softer side of the Highlands). A whisky kiválóan hozza ezt a profilt, lágy, hangamézes, karamelles-almás profil, végig édeskés tud maradni. Az italt bourbon- és sherryhordós érlelésekből házasították, azonban a sherryhordós profil valamivel dominánsabb benne. Azt gondolom, hogy kellemes folytatása az Arran és a Glenlivet által megindított sornak. A lepárlónak van még egy ennél olcsóbb kiadása, a Legacy, ami szintén egy könnyen befogadható, inkább modernebb ízprofilú tétel, míg a 12 éves a klasszikusabb vonalat hivatott képviselni a kettő közül. Nemrég kijöttek egy 100%-ban sherryhordós érlelésekből megalkotott megjelenéssel is, érdemes azt is kipróbálni.
(Kiskereskedelmi ára kb. 16-17 ezer Ft)
4. Benromach 10 éves
Ez a whisky már nem a szupermarket kategória, mármint abban az értelemben nem, hogy ott nem nagyon kapod meg Magyarországon. Ezért már el kell menni szaküzletbe, vagy meg kell rendelni onnan.
A Benromach kicsit más, mint a könnyedebb whiskyk, amiket eddig ajánlottam, bár az alkoholfok továbbra is csak 43%, nem megyek feljebb a befogadhatóságot szem előtt tartva. A Benromach is egy régi főzde, hiszen 1898 óta működik. Jelenlegi tulajdonosa a Gordon & MacPhail független palackozó cég, amely szintén egy igazi régi motoros a skót whiskyiparban, így garantált a megfelelő bánásmód a márkával. A 10 éves Benromach elsőtöltésű bourbonhordókban és sherryhordókban érlelődött, lágy erdei gyümölcsös és enyhén füstös jegyekkel már egy másabb kategória, mint az eddig felsoroltak, de még mindig alapwhiskynek számít. Ezzel már elmegyünk egy kissé füstösebb és mélyebb irányba.
Itt azért meg kell jegyezni, hogy a skót whiskyről az él a köztudatban, hogy mindegyik füstös, de ez egyáltalán nem igaz.
5. Caol Ila 12 éves
A végére hagytam az igazán füstös tételt, ahogyan az az átlag kóstolókon is szokott lenni. A füstös whisky olyan, hogy vagy kedveled, vagy nem, azonban ha nem is lesz a te stílusod, egyszer mindenképpen meg kell kóstolnod. És hogy ehhez miért a Caol Ila-t ajánlom? Azért, mert az egyik legkonzisztensebb profilú és minőségű single maltról beszélünk. Tökéletes belépő a füstös whiskyk világába. A Skócia nyugati partjainál fekvő Islay szigetéről származik, amely önmagában egy skót whisky régiónak számít és az erősen tőzeges whiskykről ismert. A Caol Ila lepárlója ma a Diageo italipari óriás kötelékéhez tartozik. Kapacitását tekintve több millió liter évente, és a világ leghíresebb skót whiskyjének, a Johnnie Walkernek is az egyik főbb alkotórésze.
Behízelgő, delikát füstösség, frissesség, citrusosság jellemzi az alapkiadást, ami talán még a füstös whiskyket eddig elutasítóak számára is befogadható lesz.
--------
Biztos vagyok benne, hogy ahányan vagyunk whiskyszerető emberek, mindannyian más és más whiskyket ajánlanánk ilyen ötösfogatban, így a felsorolásom még egyszer mondom teljesen szubejktív, viszont az eddigi tapasztalatom azt mutatta, hogy ezekkel a tételekkel nehezen lőttem mellé kezdők esetében, illetve el lehet mozdulni tőlük komolyabb irányba is, ami persze már egy másik blogposzt vagy videó témája.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
