Elkészült és bemutatkozott az első, hazai whiskyklub által fémjelzett független kiadású whiskypalackozás, amely egy 14 éves Benriach és az Asta Morris független palackozó jegyzi. Ahhoz, hogy ezt kicsit kontextusba tudjuk helyezni, két irányból kell elindulnunk. Sőt, talán inkább háromból.

A független palackozókról itt írtam bővebben, 4 évvel ezelőtt.

Az Asta Morris is egy ilyen független palackozó, azonban esetünkben egyszemélyes és belga, ám sok kötődéssel Magyarországhoz, ami nemcsak a most megjelent klubpalackot illeti. Hosszú volt az út idáig - maga a palackozó csak 2019-től van jelen a hazai kínálatban. Működtetője, Bert Bruyneel, nagyon szereti országunkat és az elmúlt években többször is járt már nálunk. Palackozóként 2009-ben kezdte, amikor a magyar whiskyszcéna még csak ébredezett. Nyugat-Európában már jóval korábban hagyománya volt nemcsak az igényes párlatfogyasztásnak, de annak is, hogy whiskykedvelők összejöjjenek és adott esetben klubbá is formálódjanak...

...és így érkezünk meg a történet tulajdonképpeni főszereplőjéhez, az idén 3 éves Budapest Whisky Társasághoz, akiket nyugodtan hívhatunk úttörőnek az újkori hazai whiskytörténetben. Whiskyklub, mint olyan, létezett már Magyarországon, igaz soha nem verték magukat nagydobra és sokkal inkább volt egy bennfenntes társaság, mintsem nyilvános klub. A Budapest Whisky Társaság (és online kubjuk, a Malting Floor) azonban olyan tagokból alakult (korosztálytól függetlenül), akik talán a whiskykedvelők újabb hullámához tartoztak, nem szakmabeliek és jobban érdekli őket a párlat maga annál, minthogy néhány jól megkomponált, felvágós poszt szülessen róluk a különböző közösségi médiafelületeken. Ezt meghagyják a konzumgyűjtőknek és a wannabe influencereknek. Ezek a srácok tesznek is azért, hogy kellemes közösségben, jó hangulatban, folyamatosan ismerkedjenek a whiskykkel. Nem egy tagjuk már tapasztaltabb kóstoló, mások pedig majd' 15 éve gyűjtők. Egy-két tag rendszeresen jár külföldi whiskyrendezvényekre is, vagy adott esetben magukban a lepárlókban tesznek látogatást. Népszerűségüket az is igazolja, hogy bár saját tagságuk elérte az általuk kitűzött maximumot, szatelit klubjuk, inkubátoruk, a Malting Floor taglétszáma is húsz fölé kúszott és ma már sokszor komolyabb tételeket kóstol, mint az anyaklub.

Egy whiskyklub életében sok minden történhet, de a már említett külföldi látogatásokon túlmutatva úgy gondolom, hogy az egyik, ha nem a legjelentősebb esemény a saját klubpalackozás. Lehet erről vitatkozni, hogy ez a hazai klub esetében túl korán történt-e, de mivel már a kezünkben tarthatjuk, sőt kóstolhatjuk a whiskyt, így erről talán már késő beszélni. Az idő majd vagy őket igazolja, vagy a kritikusokat. Ki fog derülni. Azt azért tegyük hozzá, hogy a már említett, nyugat-európai whiskyklubok közül nem egy már számtalan ilyen palackozással büszkélkedhet az akár több évtizedes történetükre visszatekintve. Itthon (ebben is) jó harminc évet kell behozni...

A hazai whiskykedvelők tábora már szemmel látható tömeget alkot, ha olyan kedve van. Elég, ha csak megnézzük az évente megrendezett Whisky Show-t, amit idén már tizenegyedik alkalommal tartanak. Inhomogén közösség ez: vannak a casual fogyasztók, akiknek tökéletesen elég az alapszint. Vannak azok, akik csak befektetési tárgynak tekintik a whiskyt, de valójában semmit nem tudnak róla. Vannak, akik már csak "eltartott kisujjal", az új whiskyket, a jelent és jövőt ignorálva tudnak felé fordulni. Vannak, akik szakmabeliek, "első vonalasok". Vannak az örök elégedetlenek, akiknek soha semmi sem jó. És vannak azok is, akik klubokba rendeződnek, de ettől még a felsorolt rétegeknek lehet közös halmaza. Jól megférnek egymás mellett ezek a csoportok. Néha egymást zrikálva, néha segítve, támogatva. A világpiac és a márkák is többé-kevésbé kiszolgálják midegyik réteget.

De milyen a whisky a palackban?

A whisky egy Benriach, amelyet a klub elnöksége, mint kóstolópanel választott ki több, különböző hordómintából, vakkóstolással. Első két évét 2 db bourbonhordóban töltötte, majd 12 évet érlelődött egyetlen sherry buttban és első klubpalackozáshoz méltón, természetes hordóerősségen érkezett. A mostani, megújult Benriach alapsorral összevetve egy jóval testesebb, koszosabb dologról van szó, de nyilván más kor, más rendszer és más hordók szülötte, ráadásul egy független palackozótól érkezik. Külön érdekessége, hogy akkor került a sherry buttba, amikor a palackozó, Bert lánya megszületett.

A whisky valahol erről szól: sztorikról és emberekről. Minden más csak körítés. Az Asta Morris hazai disztribúcióját sok kritika éri, de a bemutató estéje igazolta, hogy ennek a független palackozónak és több más társának is a közösség tud az igazi hajtóereje lenni, nem pedig a marketing vagy a kereskedelmi érdekek.

/Képek forrása: Budapest Whisky társaság Facebook oldala/

A palackozást a GoodSpirit Whisky & Cocktail Barban rendezett, jó hangulatú zártkörű eseményen mutatta be a Budapest Whisky Társaság elnöksége és Bert Bruyneel.