Szinte már közhely, hogy a Lowlanden újra virágzik a whiskylepárlás. Közhely ide vagy oda, ez a helyzet: az utóbbi másfél évtizedben több kiváló főzde csatlakozott a lowlandet az utóbbi években jelentő Bladnoch – Glenkinchie – Auchentoshan hármashoz.

A Fife megyében található Daftmill is beilleszthető ebbe a képletbe, a kis leprló azonban mégis kilóg a sorból, több szempontból is.

A lepárlót két farmer, egy testvérpár viszi: Francis és Ian Cuthbert. Fontos kihangsúlyozni, hogy farmerek, hiszen alapvetően a földjükből élnek. Árpát és burgonyát termesztenek, valamint állatokkal is foglalkoznak. A föld, amin most gazdálkodnak, 1984 óta az övéké (családjuké) és az elmúlt 1000 évben mindössze a harmadik (!) család, aki ezt a birtokot tulajdonolja. Igazi helyi, vidéki, földműves arcok.

A Daftmill, mint lepárló ötlete a 2000-es évek elején született meg és ha közelebbről megnézzük, minden adott volt a saját whisky készítéséhez: saját árpa, vízforrás, épületek…az artézi vízforrás vizének elemzése után a testvérpár 2003-ban folyamodott engedélyezésért, majd 2004-ben a külső, majd a belső munkálatokkal is elkészültek. Az első lepárlás 2005 deemberében történt.

A Daftmillt nem kell bemutatni az újkori whiskykedvelőnek: első palackozása óta kult státuszban van, a mai trendeknek megfelelően kis mennyiségben kiadott whiskyje rendre a többszöröséért talál gazdára a másodlagos piacon, flipperek (gyors haszon reményében whiskybe fektető spekulánsok) kedvelt befektetési tárgya. A dolgok hátteréhez hozzátartozik, hogy a Cuthbert testvérek egyáltalán nem a megéhetésért kezdték el a whiskykészítést: első palackozásuk csak 2018-ban látott napvilágot, tehát 12 éves korában, 629 palacknyi mennyiségben. Másrészt a lepárló nem hypeolta magát, nem voltak bevételt generáló NAS whiskyk vagy gin, nem szorulnak rá ma sem arra, hogy évente fiatal maltokkal pakolják tele a piacot, stb…Az azonos korban, azaz 2005 környékén induló lepárlókhoz képest töredék mennyiségű megjelenéssel rendelkeznek. Majdnem kijelenthető, hogy a brand predesztinálva volt erre a sorsra.

A whisky ilyenfajta forgása (és gyűjtemények mélyére süllyesztése) az ilyen kis mennyiségben megjelenő tételeknél óhatatlanul azt is jelenti, hogy kevesen ismerkedhetnek meg magával a whiskyvel, ami elvégre azért készült, hogy élvezzük, megízleljük. A Daftmill palackozások azonban ballotokon (sorsolás útján történő vásárlási lehetőség) kelnek el vagy kis mennyiségük miatt bizonyos piacokra (pl. a magyar piac) el sem jutnak. Annak ellenében, hogy a befektetői tárggyá vált whisky tényleg eljusson a fogyasztóhoz is, több kezdeményezés is született: egy 2008-ban lepárolt, egy hordónyi palackozás pl. skót whiskybárokba került (Whisky Bars of Scotland), bár láttam már felbukkanni magyar gyűjteményben is; az edinburghi Royal Mile Whiskies a Drammers Reward nevű kezdeményezése keretében pl. ha bevállalod, ráírja a címkére a neved és a rendelési számod és cserébe vouchert kapsz (ugyanez személyes vásárlásnál, ha a bolt előtt kinyitod a palackot és bemutatod, szintén kedvezménykupont kapsz). De a Daftmill is meg tudta lépni azt, amit más lepárlók tettek, akik nem akarták, hogy a palackozásaik spekulánsok martalékaivá váljanak: nagyobb mennyiségben palackozott. A 2008-as Winter Batch már 6000 palacknyi mennyiségben készült, így lett lehetséges, hogy a Daftmill disztribútorán, a magyar piacra is szállító Berry Bros & Rudd-on keresztül eljuthasson hazánkba is. (Korábban már kapható volt egy kiadás: az 1780 palacknyi mennyiség ellenére jutott el a magyar piacra, ahol percek alatt elfogyott).

Aztán például egy Facebook csoport részére is készült palackozás. De hogyan?

Az ismert közösségi médiafelületen több lepárló kedvelői rendeződtek csoportba. Így történt ez a Daftmill esetében is, ahol mintegy 1300 tagot számlált a csoport 2021 nyarán, amikor is történt egy bejelentés: saját palackozás lehetősége a Facebook csoportnak! Nem volt más teendő, mint regisztrálni (figyelembe véve persze, hogy a Brexit után a palack kijuttatását meg kell oldani a szigetországból) és várni. Nem kis adminisztratív munkája volt az akciót összefogó Berry Bros & Rudd kereskedőháznak ezzel a kezdeményezéssel és több, mint 1300 tagból a valós igénylőkkel történő egyeztetésekkel (személy szerint velem is, azonban nekem a munkámból adódóan közvetlen kapcsolatom is van a patinás kereskedőházzal).

A kezdeményezés célja az volt, hogy azokhoz is eljuthasson egy palack Daftmill, akik pl. rendre nem jártak szerencsével a ballotokon, megjelenéskor nem tudtak máshol sem venni. Az akció sikerült: a lepárló együttműködésével 5 hordó tartalma került palackba, méghozzá hordóerősségen, hogy végre minél többen és minél több helyen kóstolhassák az utóbbi évek egyik legérdekesebb whiskyjét.

A tételt egy másik közösségi palackozással, a whiskyértékelő- és gyűjteményi adatbáziskezelő Whiskybase.com számára palackozott és balloton értékesített single cask kiadással együtt kóstoltam.