Ma egy olyan single maltot kóstolunk, ami egy kicsit kilóg a sorból az eddigiekhez képest. A Glenallachie Distillery Edition egy nemrég gazdát cserélt, korábban főleg blendekhez termelő lepárló hivatalos kiadása.
A Glenallachie Distillery a 60-as években nyitotta meg kapuit, a skót whisky amerikai igények által pumpált korszakában. A lepárló 1985-ben került közvetetten az Invergordon, majd 1989-ben a Pernod Ricard tulajdonába. Olyan blendekhez termelt, mint a Queen Anne, Passport, 100 Pipers...gondolom sok mindenkinek ismerősek a nevek. A lepárló 2017-ben GlenAllachie lett, amikor átvette Billy Walker, miután megköttetett az utóbbi évek, évtizedek legnagyobb értékű tulajdonosváltása, a BenRiach Distillery Company eladása az amerikai Brown-Formannak.
De hagyjuk az üzletet! A Glenallachie egyébként szép számban elérhető független palackozók kínálatában, a legkülönfélébb korokból származó és életkorú verzióban, tehát van még lehetőség single maltként kóstolni. A tulajdonosváltással nyilván változások is bekövetkeztek a termelésben, aminek eredményét azonban sok év múlva látjuk majd meg.
Nagyon szép a sztori, de azért ez a bourbonhordós érlelésű whisky maximum a lágyságot hozza nekem, nem a gyümölcsösséget. Felvettem a kóstolólistámra, amolyan bevezetőként, hogy később össze tudjam hasonlítani a független, korosabb kiadásokkal, illetve az idén nyáron kiadott új GlenAllachie alapsorral, amiben már korjelölt tételek szerepelnek.
Glenallachie Distillery Edition
Ország: Skócia
Régió: Speyside
Lepárló: Glenallachie Distillery
Szín: arany
Illat: erőteljesen malátás, faforgács, szalma, de aztán haloványan előbújik egy kis vanília, cukorszirup és vajkaramella is
Íz: harsány, fanyar és kissé száraz. Az illatjegyeket nagyjából követi: fás íz, fűrészpor, hordó, az alkohol már-már zavaró. Kicsit később előjön az édesség is, de nagyon háttérbe szorul. Vanília-aroma, gabonás jegyek.
Lecsengés: gabonás és fás itt is, az alkohollal együtt tűnnek el az aromák
Nem mondanám, hogy ezt választanám, ha meg akarnám mutatni a Speyside jellemzőit:) Azt tudni kell, hogy ez egy olcsó single malt, egy most megújuló, korábban főleg blendekhez termelő lepárlótól. Ha így állunk hozzá és elvonatkoztatunk Billy Walkertől, akkor pontosan ezt hozza.
A Glenallachie Distillery Edition a poszt megírásának pillanatában tudtommal nem kapható hazai webshopban, külföldről viszont 11-12 ezer forint körüli összegért elérhető.
A blogon közölt kóstolójegyzetek a saját érzékelésemet tükrözik és nem állnak kapcsolatban a hivatalos kóstolójegyzetekkel.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
